Itt a tavasz! Itt van, itt... a kert kivirít (Gazdag Erzsi után szabadon). A kiskert-tulajdonosok már javában végzik a kerti munkákat, a földben van mát a borsó, hagyma, sárgarépa, petrezselyem, spenót... Következik a burgonya, később a többi, érzékenyebb növény, a fagyosszentek után a palánták: paprika, paradicsom. De honnan vegyük palántát? Hát neveljünk magunk!

Palántát nevelni nem olyan nagy ördöngösség, mint elsőre hangzik.
Mag+föld+némi víz és napfény=palánta.

Kezdjük a magokkal: megvehetjük a szaporítóanyagot a (gazda)boltban, vagy "készíthetünk" magunknak. Vegyünk (legjobb termelőtől, piacon) azokból a fajtákból, amit szeretünk, kaparjuk ki a magját, mossuk ár majd szárítsuk ki őket. Kész a vetőmag. Természetesen csak érett termés tartalmaz megfelelő magot- ha éretlen, nem fog kikelni. Ültessünk 2-3 magot egybe, hogy biztosan kikeljen.
Folytassuk a földdel: legjobb a palánta- vagy virágföld, humusz, amelyben sok a tápanyag. Homok, agyagos föld nem szerencsés, mert tápanyagban szegény és a szerkezete sem megfelelő. Földünk már van, de mibe tegyük? Kétféle módon ültethetjük a magokat: egybe egy nagyobb edénybe, vagy külön-külön. Ha egybe ültetjük, bármilyen nagyobb edény megfelel, ami kéznél van. Virágláda/cserép, műanyag láda, rossz lábas... nálam a kiselejtezett műanyag kád a palántabölcsőde. Ebben az esetben a felcseperedett palántákat földlabda nélkül, gyökerükre vigyázva tudjuk kivenni a földből és kiültetni. Ha külön-külön ültetjük, könnyebb a dolgunk, mert földlabdával együtt ültethetjük át őket. Itt is két megoldás lehetséges. Lebomló anyagú edényeket készíthetünk wc-papír/papírtörlő gurigából, hagyományos újságpapírból (hajtogassuk be az alját a hengernek) tojástartóból (itt csak fel kell vágni a tartót- legjobb a 30 db-os, főként ha újrahasznosítjuk). Ezeket nem kell eltávolítani, lebomlanak a földben. Használhatjuk a tejfölös/joghurtos, egyszer használatos kávés- vagy vizespoharakat is. A kimosott poharakba ültetett növénykéket földlabdával együtt vegyük ki az edénykéből és úgy ültessük el. A vékonyabb anyagú poharak valószínűleg csak egyszer, az erősebbek akár több évig is használhatóak. Ha már nem használhatók a palántákhoz, tisztán tegyük a szelektív hulladékgyűjtőbe. Újrahasználat és újrahasznosítás- nyerő párosítás.
Végül, de nem utolsósorban a víz és a napfény: a föld legyen mindig nedves, a nevelőedényeket pedig tegyük világos, napfényes, lehetőleg meleg helyre. Legjobb helyük üvegházban, fóliában van. Ezt magunk is kialakíthatjuk: tegyünk az edényeink tetejére átlátszó üveget/műanyagot/fóliát, így biztosítjuk a megfelelő hőmérsékletet és páratartalmat. Az én kád-palántanevelőm tetején a kibontott zuhanykabin átlátszó oldalfalai vannak. Ha elfér, egy napos ablakpárkény is megfelel a célnak.
Kész! Már csak meg kell várnunk, míg a magocskákból elég erős palánták lesznek (kb 10 cm magasak és erős legyen a száruk annyira, hogy ne hajoljon el) és eljön a megfelelő idő a kiültetéshez.

De hova tegyük a növényeket kert híján? Erkélyen nagyobb ládába, dézsába, de a virágládában is nevelhetünk paprikát-paradicsomot, akár a konyhaablakban is (érdemes kisebb méretű növénnyé növő fajtát választani). Muskátli helyett: formabontó, hasznos és finom megoldás!

Most már csak meg kell várnunk hogy a magoncokból palánta növekedjen... Kert(elés)re fel!